Egy teológus barátom javasolta Antony Flew könyvét: There is a God - Mégis van Isten - Hogyan változtatta meg nézeteit a világ egyik leghiresebb ateistája. Komolynak tűnt az ajánlata: Olvassam el és majd meglátom, hogy Dawkins Isteni téveszme könyvét mennyire helyreteszi. Hát nem tette. Ellolvastam a könyvet és csapnivalónak tartottam, egy kicsit utána néztem a könyv keletkezésének hátteréről és ledöbbentem. 2007, nov. 4 számában a New York Times Magazin is ir a könyv csalásáról. Ugyanis több bizonyiték szól amelett, hogy ezt a könyvet nem Flew irta, hanem Roy Abraham Varghese társirója. Nem akarom részletezni ezt a szégyenteljes esetet, csupán egy újabb keresztény önlejárató műveletnek tartom. Akit érdekelnek a részletek, itt a cikk: http://richardcarrier.blogspot.hu/2007/11/antony-flew-bogus-book.html
Igy nem tudhatjuk meg, hogy mennyi valóságtartalma van annak, hogy egy hires ateista hogyan lett keresztény és miért, hiszen a könyv stilusa nagyon különbözik Flew korábbi munkáitól. Ráadásul az érvek nagyon gyengék. Richard Carrier rendszeresen levelezett Flew-al a könyv megjelenése előtt, amely az egészen más történetről szól...
A héten RIchard Carrier Why I am not a Christian - Miért nem vagyok keresztény - könyvét olvastam. Négy gondolatban foglalja össze érveit:
Isten hallgat. Ha egy Isten szeretne tőlem valamit, akkor egyértelműen elmondaná. Nem hagyta volna, hogy esendő emberek összezavaró és egymásnak ellentmondó dolgokat közöljenek róla az idők során, amit önkényesen bizonyos érdekektől vezérelve mások összeraktak. Isten egyenesen minden embernek kifejezte volna magát olyan világosan, hogy semmi kétség nem férne hozzá. Minden ember tudatában lenne ennek az üzenetnek még akkor is, ha tudatosan elutasitaná. Ha létezne Isten, akkor semmi kétség nem volna arról, hogy kicsoda Isten és milyen vallást kellene követni. Olyan egyértelmű volna, mint amilyen egyértelműek az orvostudomány, fizika vagy matematika alapvető elvei. Érdekes módon két doktor vagy két mérnők képes egyezségre jutni egy kérdéssel kapcsolatban, de nem igy van a teológia környékén. Az a tény, hogy emberek még abban az alapvető kérdésben sem tudnak megegyezni, hogy mi a megváltás vagy kicsoda Isten - számomra elég bizonyiték Isten nem létezésére.
Sok keresztény azzal védekezik Isten hallgatásával kapcsolatban, hogy szabad akaratot adott az embernek, ezért nem erőltet rá semmit. Vajon ez azt jelenti, hogy az ember akarata erőssebb Isten szádékánál és megakadályozhatja, hogy az isteni igazság eljusson máshoz vagy Isten jobban törődik a szabad választással mint az ember megváltásával? Ez a kifogás nem állja meg a helyét. Ha az ember képes kimenteni egy fuldokló embertársát a tengerből még akkor is, amikor az már nem akar élni, mennyivel inkább egy szerető Isten. A szabad akarat nem sérülne akkor sem, ha Isten minden emberrel világosan ismertetné igazságait.
Csak mosolyogni tudok, például olyan jelenségeken, hogy keresztény vezetők mennyire homályosan vélekednek Isten működésével kapcsolatban. Minden vallásos vezető vallja, hogy Isten vezeti őket és szól hozzájuk, mégis mennyire különböző dolgokban hisznek. Friss példa: volt felekezetem világkonferenciája szinte döntetlen arányban szavazott a nők pappá szentelésével kapcsolatban, igy nem jött össze - erre úgy vélekednek, hogy Isten leereszkedik az ember felfogóképességéhez és igy fejezi ki akaratát. Lehet, hogy Isten csak ezer háromszáz embert ihletett a szavazás pillanataában és kilencszázat félrevezetett? Pedig mennyit imádkoztak és kérték Isten egyértelmű vezetését, mégis az arányok megosztották az egyházat. Egyesek újjongtak, mások szomorkodtak - de főleg zavarodottak maradtak, hiszen egy politikai harc szinterét élték át. Ha Isten létezne, akkor egyértelműen kifejezte volna akaratát. A valóság ennek az ellenkezőjét igazolja, ezért hangsúlyozom azt, hogy a kereszténység ideológiai megtévesztés.
Amikor a keresztények azt mondják, hogy Isten egy szerető barát vagy atya, akkor minden látható bizonyitéknak és logikának ellentmondanak. Ha valaki a barátom vagy az apám, akkor tudom, hogy miként viszonyul hozzám. Tudom, hogy kész rámutatni tévedéseimre és egyértelmű támogatást nyújtani. De Isten semmi ilyet nem tesz. Isten még távolról sem közeliti meg az apa vagy barát képét. Erre tanitani az ártatlan gyerekeket nagy felelőtlenség.
Isten tehetetlen. A kereszténység azt hirdeti, hogy Isten mindenható, aki képes bármit megteremteni és megsemmisiteni. Isten annyival nagyobb és jobb dolgokat tud tenni, mint amennyivel nagyobb és jóságosabb az embernél. A tények másról árulkodnak. Ha rendelkeznék elég forrással és képességem volna rá, akkor megakadályoznám, hogy a gonoszság, a betegség és az igazságtalanság eluralkodjon. Akkor nem engedném, hogy emberi életek a természeti törvények önkényes működésének legyekek kitéve - viharok, árvizek, földrendgések, stb. Nem engedném, hogy a rák és más betegségek elpusztitsanak milliókat. Ha emberként képes lennék, akkor nem engedném, hogy egyetlen ember is éhezzen. Ha emberként ezt megtenném, mennyivel inkább egy szerető és mindenható Isten. De semmi bizonyiték nincs erre. Hiába a sok mellébeszélés és teológiai próbálkozás annak magyarázatára, hogy Isten miért nem vet véget a gonoszságnak. Egyszerűen csupán a felelősség átháritásáról és a valóság igazolatlan kitolásáról szólnak. Ha Isten egyáltalán tenne valamit, akkor egyértelmű volna létezése.
Egy szerető személy megnyilvánulása mindenképpen észrevehető és követhető. Ha Isten szeret, akkor egyértelműen kifejezné, de semmi jele nincs ennek. Kedves keresztény, kérlek, ne gyere azzal, hogy Krisztus meghalt és feltámadt az emberért, hiszen a szakemberek még abban sem tudnak megállapodni, hogy létezett-e Jézus. Mondjuk, hogy tényleg létezett és meghalt az emberért - akkor is feltenném a kérdést, hogy ez volna a legjobb megoldás a szeretet kifejezésére? Úgy gondolom, hogy lenne értelmesebb dolog is a szeretet kifejezésére.
Isten tervei kifürkészhetetlenek és különben is a bűn miatt Isten azért nem lép közbe, hogy végül nyilvánvaló legyen más világegyetemek előtt, hogy ő szerető és igazságos Isten - ez a kifogás nagyon gyenge. Újra a felelősség eltolása és ködösités. Isten nem cselekszik, mert nem létezik.
Nincsenek bizonyitékok. Semmi igazolást nem találhatunk arra, hogy Jézus megváltotta az embert, sőt létezéséről sem tudunk. Semmi bizonyiték nincs arra, hogy valakinek örök élete lesz stb. Ha egy hipotézis vagy egy elmélet nem talál igazolást, akkor normális esetben elvetjük. Rengeteg elméletet lehet ráhúzni a világ működésének magyarázatára, de a kereszténység még ezt a próbát sem állja ki, mert a világ másképp működik. Ráadásul, attól még nem biztos, hogy egy elmélet igaz, mert van rá bizonyiték. Szerencsére, az emberiség kitalálta a tudományos bizonyitékok rendszerét, amely képes összeilleszteni az elméleteket a valósággal és képes bebizonyitani, hogy milyen elmélet áll közelebb az igazsághoz. Egy elmélet igazolásához nem elég egy két bizonyiték, hanem kumulativ bizonyitékok sorával kell találkoznunk. Ilyen igazolást nyert sok elmélet, mint pl. a gravitáció, evolúció, Big Bang, stb. Minél szokatlanabb elméletet szeretnél igazolni, mint pl. a teremtés vagy Isten létezése, annál nagyobb és egyértelműbb igazolásokra lenne szükséged, de távolról sem léteznek ilyenek.
Ez nem egy ideális univerzum. Ha létezne egy szerető Teremtő, akkor nem egy ilyen Univerzumunk volna, ahol az élet esélye csodaszámba megy. Ez a világegyetem pont úgy néz ki és úgy működik, mintha nem volna Isten. Az élet véletlenszerű keletkezése azt igazolja, hogy nincs Isten. A galaxisok létezése, a fekete lyukak valósága, a csillagok élete és mozgása semmilyen intelligens teremtőt nem feltételez. Ha Isten létezne, akkor nem létezne természetes szelekció. Ha Isten létezne, akkor a természet világa nem működne ennyire önkényes és kegyetlen törvényszerűségek szerint. Ha Isten létezne, akkor egy ideális világon élnénk.
Amig a fentiekre bizonyitékot nem találok, maradok szkeptikus. Mivel a világ nem olyan, amilyennek látni szeretném, tennem kell valamit érte. Mivel a világot semmilyen értelmes lény nem teremtette és senki nem gondoskodik rólunk és nem tudatta létezésünk értelmét - nekünk kell megtalálnunk a dolgok értelmét, nekünk kell tenni azért, hogy egy kicsit élhetőbb legyen.
