A marketing világában óriási fejlődés történt az utóbbi időben. A szakemberek azt mondják, hogy ma már egészem másképp kell reklámozni, mint 15 – 30 évvel ezelőtt. A 90-es éveket a termékközpontúság jellemezte - marketing 1.0; az ezredforduló az emberközpontúságot hangsúlyozta – marketing 2.0; és ma már az értékközpontúság áll a középpontban – ez a marketing 3.0.

 A vallások terén is megfigyelhető ez a fejlődés. Bár a legtöbb vallásnál nem történt semmilyen koncepcionális fejlődés a megalapításuk óta, a világ fejlődése nem áll meg. Vannak, akik felismerik az időszerű megközelítéseket. A fenti példánál maradva, egy nagyobb időtávot tekintve – mondjuk a kereszténység történelmét – az első tizennyolc századot a tekintélyelvűség jellemezte: apostolok, egyházatyák, hierarchikus rendszer – ezt nevezzük vallás 1.0-nak. A reformáció korával elkezdődött az Írás tekintélyének a hangsúlyozása – vallás 2.0. A következő szakaszt az utóbbi 20 év tudományos fejlődése hozta el, amelyben a bizonyítékoknak lett mindent elsöprő tekintélye – ez a vallás 3.0 – a valóság vallása. A hit helyét átveszi az ismeret, a természetfelettiről alkotott elképzelések helyét a valóság törvényszerűségei.

 Ennek a megközelítésnek Michael Dowd az egyik úttörője, aki megalapította a Church of Reality-t. Az emberiség eljutott arra a pontra, hogy tudományosan – vagyis tényszerű bizonyítékokkal alátámasztva – megértheti a világ működését, az ember fejlődésének a történetét. Itt az idő, hogy elfelejtsük a teremtéstörténetbe vetett hitet – mondja Dowd.

 A Valóság Vallása hét fő elméletet tartalmaz: (1) a valóság a mi Istenünk, (2) a tudomány a Bibliánk, (3) a bizonyítékok az Írásmagyarázatunk, (4) a világ története a Teremtés történetünk, (5) a természet rendje a szisztematikus teológiánk, (6) a becsületesség a Megváltásunk, (7) és a pozitív evolúció a Missziónk. (www.churchofreality.org)

 Tetszik a mottójuk: „ha valóságos, akkor hiszek benne”. Egyetlen kérdés foglalkoztatja őket: mi a valóság? Értékrendjükkel is azonosulni tudok, mint a becsület, tisztelet, szeretet, béke, igazságosság, együttérzés, értelem, logika, bölcsesség és személyes felelősség. Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy tudományos kutatóműhelyt, ahol az emberek szinte vallásos elköteleződéssel keresik a valóságot, megünneplik a valóságot és hirdetik a valóság felszabadító eszméit.

 Nagyon szimpatikusnak tartom a megközelítést. Egyetértek életigenlő valóság szemléletükkel. Azonban, egy dolog zavaró számomra. Miért kellene a valóságot istenesíteni és a valóság kutatását vallásos keretekbe helyezni? Egy kicsit ahhoz hasonlít, mint amikor valaki elhatározza, hogy vegetáriánus lesz, de annyira szerette a hús ízét, hogy megpróbálja pótolni hasonló ízekkel: gabonakolbásszal vagy szója virslivel. Lehet, hogy egyeseknek nagyon hiányoznak a vallásos keretek, mert szép emlékek kötődnek hozzá. Nálam más reakciót vált ki. Miután felismertem a megtévesztést, akkor mindenestől otthagytam – még az ízét sem akarom érezni. Nem akarok többé vallást. Nem akarok szakrális rítusokat, tudományt dicsőítő énekeket vagy beetetős prédikációkat. Miért kellene egy elavult keretbe helyezne azt, ami egészen más?

 Szerintem, a vallás 3.0 jó elgondolás, de a keret még mindig nagyon gyerekes ragaszkodás valami régihez. Nevezzük inkább tudomány 3.0-nak. A felvilágosult szekuláris embernek nincs szüksége vallásos önazonosságra. Ha megkérdezik, hogy milyen vallású vagyok, akkor nem azt fogom mondani, hogy a Valóság a vallásom. Egyszerűen azt mondom: nem vagyok vallásos.

 A valláson kívül is lehet az embernek önazonossága. A valláson kívül is tartozhat egy közösséghez. A valláson kívül is élhet erkölcsös életet, és igen a valláson kívül is lehet küldetéstudata. Van hely arra, hogy a világot jobbá formáljuk. A tudományos eszközök és felfedezések óriási eszköztárt biztosítanak ahhoz, hogy élhetőbb környezetet teremtsünk.

 Hadd azonosuljak két gondolattal:

 „A vallás többnyire egy olyan drog, amely megrontja a valóság helyes felismerésének képességét.” (Ryan Bell)

 „A valóság az, ami nem tűnik el akkor sem, amikor már nem hiszel.” (Philip Dick)

 Számodra mennyire fontos, hogy amiben hiszel, az valóság is legyen?