Miért van annyi hitetlen ember?

A Nyugati világ egyre szekulárisabb. Ahol a tudományos világszemlélet teret hódit, ott kevesebb szükség van a vallásos hitegetésre. Ez igy van rendjén, annál is inkább, mert a hitetlenség nagyméretű jelenléte joggal bizonyitja, hogy semmilyen keresztény értelemben vett Isten nem létezik.

J.L. Schellenberg érvelése (Divine Hiddeness 83o.):

Ha Isten létezik, tökéletesen szereti az embereket
Ha egy tökéletesen szerető Isten létezne, akkor ésszerű hitetlenség nem fordulna elő
Ésszerű hitetlenség előfordul világunkban
Tehát nem létezik tökéletesen szerető Isten
Isten nem létezik.

Ésszerű hitetlenség alatt olyan hitetlenséget értünk, amely semmilyen értelemben nem az illető hibája: az illető nem zárkózott el Istentől, és nem hanyagolta el a probléma kutatását, azonban ennek ellenére sem jutott el odáig, hogy Isten létezéséről meggyőződhetett volna. Nem talált olyan racionális érveket, amelyek Isten létezését indokolnák.

Olyan szituációt tekintünk a hitetlenség jelen világunkban adott elterjedtsége kézenfekvő alternativájának, amelyben minden vagy majdnem minden ember képes lenne a maga - a saját létezésének történelmi, társadalmi és pszichológiai kontextusába ágyazott és általa helyesnek tekintett - a valóság vizsgálatára alkalmazott tipikus módszereivel eljutni annak a belátására, hogy Isten létezik.

Ha létezne egy szerető Isten, akkor ebből a szeretetből mindenképpen az következnék, hogy találkozni, szoros szeretetkapcsolatra akar kerülni az emberekkel, éspedig már ezen a világon. Mivel pedig egy ilyen szeretetkapcsolat működése az emberek részéről feltételezi az Istenbe vetett hitet, ezért Isten - hacsak nincs az ellenkezőjére valamilyen komoly oka - valamilyen módon ezt a hitet mindenkiben előzidézné, kivéve azokban, akik szabad akaratukből ettől elzárkóznak.

T.M. Drange érvelése (Nonbelief and Evil, 60o.)

A Bibliából tudjuk, hogy Isten arra vágyik, hogy az emberek higgyenek benne. Képzeljük el a következő szituációt:

Jézus kora óra minden vagy majdnem minden emberi lény fizikai haláláig eljutott az evangélium üzenetében szereplő hitre. Ez az üzenet igy néz ki:
Van egy természetfeletti lény, aki az egész Univerzumot kormányozza
Ennek a lénynek van egy fia
Az univerzum ura elküldte fiát, hogy az emberiség megváltója legyen.

Ha az evangéliumi kereszténység Istene létezne, akkor rendelkezne a következő tulajdonságokkal:
Isten képes lenne létrehozni egy ilyen szituációt
Isten létre is akarná hozni ezt a szituációt
Nem akarna semmi mást, ami szükségképpen összeütközik ezzel a céllal
Racionális lenne - vagyis mindig a végső célnak megfelelően cselekedne

Ha volna egy olyan lény, aki rendelkezik a fentebb felsorolt tulajdonságokkal, akkor fenállna a fenti szituáció. De a fenti szituáció nem áll fenn. Nem igaz, hogy minden, vagy majdnem minden ember Jézus kora óta fizikai haláláig eljutott volna az evangéliumi hitre. Igy nem létezik egy olyan lény, aki rendelkezik a fenti tulajdonságokkal.
Tehát a kereszténység Istene nem létezik.

A fenti két gondolatmenetnek vannak gyenge pontjai, amit a keresztény teológusok kikezdhetnek, de az alábbi érvelésre eddig nem találtam egyetlen komoly cáfolatot.

Szalai Miklós érvelése (Létezik-e Isten 161o.)

1. premissza - Ha a nagy világvallások Istene létezik, akkor minden embernek kötelessége és egyszersmind fontos érdeke ezt az Istent megismerni, a megfelelő módon tisztelni, és parancsait megtartani.

Magyarázat: Ha van egy Teremtő és kormányzó Istenünk, akkor létezése egy fontos tény, valószinűleg a legfontosabb számunkra, hiszen gyakorlati következményekkel jár ennek az Istennek az ismerete: más életstratégiát kell folytatnuk. Mivel egy gondviselő és szerető Istennel van dolgunk, más érzésekkel és hozzáállással viseljük az élet gondjait és örömeit. Másképp rendezzük be életünket, ha tudjuk, hogy van örökélet. Istent megismerni nemcsak érdekünk, hanem kötelességünk is. Tudnunk kell, hogy miként imádjuk Őt vagy milyen elvárásai vannak felénk. Ha Ő az Univerzum tulajdonosa, akkor az Ő tulajdonát használjuk és elvárásait be kell tartanunk.

2. premissza - Isten elő tudná idézni, hogy egy olyan emberi léthelyzet álljon fenn, amikor ez a lehetőség mindenki előtt nyitva áll.

Magyarázat: A Biblia szerint Isten olyanná tette a világot, hogy létezése egyértelműen kiolvasható legyen abból. Amennyiben Isten nem akarta volna valamiért, hogy meggyőző érvek keresése révén következtessünk létezésére, akkor elláthatott volna olyan génekkel, amelyek miatt valamennyiünk számára születésünktől fogva Isten létezése egy evidencia, ugyanolyan, mint saját testünkké, vagy a külvilágé, amelyben nem tudunk komolyan kételkedni. Talán Isten ezt sem akarta, mert ebben az esetben létezésére nem következtetnénk, vagyis nem használnánk azokat a sajátosan emberi képességeinket ennek a fontos igazságnak az elfogadásánál, amelyekkel teremtett minket. Ez esetben Isten művelhetett volna minden nemzedék életében és minden embercsoport körében látványos csodákat, a természet rendjét megzavaró eseményeket, amelyek egyértelműen bizonyitják létezését. Talán ezt sem akarta Isten, mert ha ezek a csodák túl gyakran és túl sok helyen történnének meg, akkor nem tűnnének annyira szokatlan jelenségeknek, és az emberek nem látnák bennük Isten jelét. Továbbá, Isten inspirálhatott volna egy olyan - bizonyos emberek által neki tulajdonitott - könyvet, amely annyira tökéletes, annyira mentes minden kétértelműségtől, annyira magasztos tanitást hirdet és olyan pontos információkat tartalmaz a világról, amelyeket az emberek semmilyen más módon nem ismerhettek meg, hogy nyilvánvalóan isteni eredetű. Vagy Isten jelen lehetne valamennyiünk életében egy intenziv belső megtapasztalás révén, amely - mint ez sok vallásos embernél igy van - nem zavarja meg hirtelen vallásos élményekkel szokásos lelki működéseinket, hanem folyamatosan egyfajta háttértapasztalatként van jelen lelki életünkben. Az, hogy ezeknek a lehetőségeknek egyike sem állt rendelkezésére Istennek, igen kevéssé valószinű.
Természetesen logikailag lehetséges, hogy vannak, és az emberiség történelmében mindig is voltak ilyen egyértelmű evidenciák Isten létezése mellett, és ennek ellenére van kétely, tagadás és hitetlenség, egyszerűen azért, mert az emberek nem akarják elfogadni ezeket az evidenciákat. Pedig ezek között az emberek között sokan vannak, akik kifejezetten vágytak a hitre és becsületesen keresték Istent - minden számukra lehetséges módon megpróbáltak meggyőződni Isten létezéséről, és ez mégsem sikerült.

3. premissza - Istennek kötelessége is volna megtennni ezt - hacsak nincs valami más, nagyobb jó, ami miatt nem teszi meg.

Magyarázat: Morális intuiciónk fényében kézenfekvőnek tűnik, hogy bárkinek, aki olyan szituációban van, hogy képes valaki mást morális kötelességei teljesitésére birni, illetve ennek megszegésétől visszatartani, kötelessége - bizonyos határon belül - ezt meg is tenni. Mint láttuk, az emberekre Isten létezéséből morális kötelességek hárulnak, tehát Istennek kötelessége lenne az embereket ezeknek a kötelességeknek a fennállására figyelmeztetni, és megakadályozni, hogy olyan szituációba kerüljenek, ahol ezekről a kötelességekről nem tudnak, és nem is tudhatnak. Fokozza ennek a kötelességnek a súlyát az, hogy Isten teremtményei vagyunk. Bármely morális szubjektum inkább felelős azokért a lényekért, akiket ő teremtett, mint a többi lényért. Gyermekemért inkább vagyok felelős, mint egy idegenért, következésképpen gyermekemet sokkal gyakrabban és erőteljesebben kell megpróbálnom rábirni arra, hogy kötelessségeit teljesitse, mint az idegen embert. Tehát Istennek kötelessége bennünket létezéséről tájékoztatni azért, mert nekünk elsőrendű érdekünk. Ha azt hisszük, hogy Isten nem létezik, noha a valóságban létezik, akkor ezzel alapvető érdekeink szenvednek csorbát: valószinűleg nem ismerjük fel helyünket az Univerzumban és helytelen életformát folytatnánk. Alapvető morális intuiciónk már most az, hogy mindenkivel, akivel kapcsolatba kerülünk, a jólétéért, boldogságáért bizonyos mértékű felelősséggel tartozunk. Ha például az utcában, ahol lakom, van egy verem, és meglátom, hogy egy idegen ember a lefedett verem felé tart, kötelességem figyelmeztetni, hogy ne menjen tovább. Minél nagyobb a tudásom és minél nagyobb a hatalmam, annál inkább vannak ilyan kötelességeim. Ha tudomásom van, hogy Földünket valamilyen kozmikus katasztrófa fenyegeti, és a rádiónál dolgozom, akkor kötelességem mindent megtenni, hogy a rádió ismertesse ezt a tényet a lakossággal. Ugyanezt kell természetesen tennem akkor is, ha nem a rádiónál dolgozom - de talán kevésbé elvárható tőlem. Istennek természetesen - lévén mindenható és mindentudó - maximális mértékben vannak kötelezettségei. Isten kötelezettségeit fokozza az is, hogy teremtményei vagyunk, és döntéseink az Isten működésének az eredményei.

4. premissza - Nincs ilyen jó.

Magyarázat: lehetséges, hogy valaki képes megmutatni, hogy vannak olyan dolgok, amelyek kedvéért Isten megengedi a hitetlenséget, de még nem találkoztam vele. Valaki azt is mondhatja, hogy ezeket az okokat nem ismerhetjük, ezért nem következtethetünk arra, hogy ilyen célok nem léteznek. E miatt nem tudjuk bizonyitani a következtetést. De amennyiben igazolni tudjuk, hogy valószinű ilyen cél nem létezik, akkor az érvelés elég erős valószinűséget ad a kezünkbe arra vonatkozóan, hogy Isten nem létezik.

5. premissza - Isten, amennyiben létezik, mindenható és jó lévén, mindent megtesz, amit erkölcsileg indokolt és logikailag lehetséges megtennie.

premissza - A szóban forgó szituáció nem áll fenn. Könnyű belátni, hiszen nagyon sok ateista van, vagy politeista volt az emberi történelem során, mi több vannak és voltak olyan kultúrák, egész társadalmak, ahol az emberek nemhogy nincsenek meggyőződve a teizmus Istenének létezéséről, hanem annyira erősen kondicionálja őket neveltetésük és társadalmi környezetük arra, hogy ne higgyenek benne, hogy létezését komolyan fontolóra sem tudják venni.

Ebből az következik, hogy Isten nem létezik.

Keresem azt a teológust vagy filozófust, aki megcáfolná ezeket a premisszákat. Pontosabban fogalmazva, keresem azt, aki képes lenne felmutatni egy olyan „nagyobb jó” okot, amiért Isten ne akarná létrehozni azt az állapotot, hogy az emberek megismerhessék Őt. Szerintem, ez a lehető legkeményebb kihivás, amivel egy keresztény szakmabeli találkozhat. Megtisztelőnek tartanám, ha valaki kisérletet tenne a védekezésre.